Csokonai Vitéz Mihály: A boldogság (verselemzés)
Az elemzés vázlata:
● Bevezetés (a vers születésének körülményei)
● A vers szövege (olvassátok végig, lehetőleg kétszer is: először magatokban, lassan, értelmezve, aztán hangosan)
● A vers mögött húzódó boldogságfilozófia
● Címmagyarázat, témamegjelölés, a vers helye Csokonai művei között
● A vers formai jellemzői, verselése
● A vers műfaja, hangulata, hangvétele
● A vers tagolása tartalmilag, formailag
● A vers értelmezése a szerkezeti egységeket alapul véve, rokokó stílusjegyek
● A verszárlat értelmezése
● A disszonancia, mint rendezőelv
A vers 1797-ben született, ebben az évben ismerkedett meg Csokonai Vajda Juliannával, egy komáromi kereskedő lányával, akit verseiben Lillának nevezett.
Ebben az időben a költőnek minden reménye megvolt rá, hogy boldogságra találjon: kilenc hónapon át udvarolt Lillának, aki kedvezően fogadta közeledését, kölcsönös szerelem szövődött közöttük.
Ez az örömteli időszak inspirálta A boldogság című verset, amelyben a költő igyekszik mindazt kifejezni, ami az életet élvezetessé teszi, amitől vidám, könnyű és szabad az ember lelke.
A verset az Anakreóni dalok című versciklusába sorolta be.
A vers keletkezési dátuma valószínűvé teszi, hogy a költeményt a Lilla-szerelem valóságos élménye ihlette, ugyanakkor a 22 anakreóni dal közül ez a vers illeszkedik egyik legjobban Anakreón, a költő-előd által nyújtott mintaképhez is.
Miért fontos azt kiemelni, hogy a verset egy konkrét élmény ihlette?
Mert Csokonai szerelmi költészetének legtöbb darabját nem egy konkrét érzelem vagy személyes élmény szülte, hanem inkább egy előzetesen kialakított költői program, egy filozófia része. Ez nem jelenti, hogy a költő életéből hiányozna a nagy szenvedély – hiszen ismerjük a Lilla-kapcsolat történetét –, hanem hogy Csokonainál a vers viszonylag független egy-egy konkrét élménytől.
Így szerelmi költészetében is azt látjuk, hogy a versekben szereplő nőknek alig van individualitásuk, egyéni arcuk – bárkik lehetnének. Nem véletlen, hogy a költő simán ki tudta cserélni Rózsi nevét Lillára, amikor kötetet állított össze: számára ugyanis természetes volt, hogy a század nagy kérdéseire keresse a maga válaszát (hiszen filozófus-században élt!), így szerelmes versei is elsősorban költői programjának alkotják részét, s csak másodsorban konkrét élmények lírai feldolgozásai.
Ezt két dolog is bizonyítja. Az egyik, hogy a Lilla-versek egy része készen volt már (vagy készülőfélben volt), amikor Csokonai megismerkedett Vajda Juliannával.
A másik, hogy Csokonai – aki az öröm poétája akart lenni, szembehelyezkedve a szomorúság költőivel – még a szomorúság, sőt, a kétségbeesés megéneklésére is a derűt, örömöt kifejező verszenét használja (jól látható ez A Reményhez c. költeményben).
A különös az, hogy itt, A boldogság című versben viszont ennek fordítottját figyelhetjük meg! Vagyis a vers közvetve elárulja, hogy a költő, bár boldogságról ír, nem volt tökéletesen boldog a költemény írásának idején – mi lehet ennek az oka?
Lehetséges-e, hogy a filozófusként magáévá tett ideálvilág annyira normává vált számára, hogy a valóság egyetlen pillanatra sem tudott megfelelni ennek az ideálnak?
Olvassuk végig a verset!
A boldogság
Most jázminos lugasban,
E nyári hűvös estvén,
Lillámmal űlök együtt:
Lillám velem danolgat
És csókolódva tréfál,
Míg barna szép hajával
Zefir susogva játszik.
Itt egy üveg borocskát
A zőld gyepágyra tettem
És gyenge rózsaszállal
Száját be is csináltam,
Amott Anakreonnak
Kellő danái vannak
Kaskámba friss eperrel.
Egy öszveséggel íly sok
Gyönyörűt, becsest ki látott?
S ki boldogabb Vitéznél?
Anakreón, az antik költő neve nem véletlenül tűnik fel a versben: egyrészt az ő költeményei szolgáltak mintául Csokonainak, másrészt ő volt Csokonai példaképe. Ő az egyetlen olyan alakja az irodalomnak, akiről a költő tanulmányt is írt.
Anakreón egy bizonyos életfelfogást jelképezett számára, bizonyos filozófiai meggyőződést, amelynek a boldogság kérdése áll a középpontjában. Mit is takar ez a Csokonai által „kurta filozófiának” nevezett költői program?
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 2. oldalra!
Köszi