Batsányi János: A rab és a madár (elemzés)
Egy fájdalmas felkiáltással indul a 3. strófa, amely ellentétben áll az előző kettővel (ezt a feszültséget érzékelteti a „de” ellentétes kötőszó is):
De nemsokára
Tőlem megint elválsz!
S a búnak e felhőkig-ért
Boldogtalan lakóhelyéről
Figyeljük meg, micsoda kozmikus méretű metafora segítségével jeleníti meg Batsányi Kufstein várát! A bánatnak ez a felhőkig érő boldogtalan lakóhelye, mondja a várról, vagyis a vár nagyságát és az ő személyes boldogtalanságát hasonlítja a felhők magasságához.
Szárnyadra kelvén, újolag leszállsz
A vár fokára,
Vagy még tovább ama
Sebes folyónak zúgó partjain
Büszkén emelkedő bokros halomra;
S onnan, szokott örvendezésed
Kellős, verőfényes hegyéről,
Onnan tekintgetsz fel homályos ablakomra.
A költő bemutatja a várbörtön környezetét: megtudjuk, hogy egy folyó veszi körül Kufsteint, és van egy „bokros halom”, ami a költő szemében „verőfényes heggyé” válik, ha a kismadár rászáll. Ennek az idilli képnek az ellentéte az utolsó sorban megjelenő „homályos ablak”, azaz a börtönablak.
A szabad világot a rab ember számára a madárka képviseli, akinek röptét figyelheti, s aki így közel hozza hozzá az eget, a folyót, a környező vidéket.
Ez a síkváltás azért fontos, mert eddig a külső és a belső, a külvilág üzenete és a rabság szomorúsága ellenpontozta egymást, most azonban a költő felismeri, hogy a külső tér hamis értékek színhelye is lehet:
Ott hangzik újra kedves éneked
A fenyvesek tollas polgárinak
Bút gondot elfelejtető,
S a várasokban fonnyadó kevély halandók
Szemet-csaló tündér hivságinál
Százszorta méltóbb, boldogabb, s szebb életéről!
A „fenyvesek tollas polgárai” metafora egyben gondolatritmus is, erre épül a vers a továbbiakban. A költő számára a kismadár a világ összes kismadarát jelenti.
Figyeljük meg a természet és a társadalom összehasonlítását! Nem kétséges, hogy ebből az összehasonlításból melyik kerül ki győztesen.
Batsányi a természetet jobban szereti, mint a társadalmat, szerinte a madarak élete szebb, jobb, boldogabb, mint az embereké, hiszen az állatok becsülik a természetet.
Ezzel szemben a városlakók ízlése, életfelfogása eltér a természetestől, megreked a tartalmatlan, mesterkélt, szemfényvesztő hívságoknál, külsőségeknél. A természetben minden gyönyörű, erkölcsös, vigaszt nyújtó, míg a társadalom gonosz és igazságtalan.
Batsányi nagyot csalódott az emberekben, azt fejezi ki ilyen módon: a felvilágosult gondolkodó tudatos reakciója ez a világ igazságtalanságára. Innentől kezdve tehát a rab és a madár párhuzamához társul a természet és a társadalom ellentétpárja is.
Míg a rab költő magánya, gyötrelme egyéni megnyilvánulás, addig a polgárok értéktelen értéktudata közösségi jellegű abban az értelemben, hogy sokan osztják ezt a szemléletmódot.
Ezekkel a lehangoló és mesterkélt érzésekkel állítja szembe Batsányi a „százszorta méltóbb, boldogabb s szebb” életmódot, amelyre csak a természetben találni példát:
Ott hangzik édes éneked
A halmok, erdők, völgyek, s tér mezők
Szárnyas lakossinak
Önként jövő, szünetlen változó,
Mindenkor új, mindenha víg,
S mindég örömmel teljes ünnepéről!
A természet szívből fakadó magasztalása ez a rész: Batsányi halmozza és az időtlenségbe emeli a természet értékeit.
Kufstein vára egyébként Tirol völgyekkel és folyókkal szabdalt vidékén fekszik Ausztriában, és fenyveserdők, nagy mezők övezik. Ez a táj a szabadság hona, míg maga a kufsteini vár a rabságé. Így a rabság-szabadság ellentétpár ebben a képben konkretizálódik, s ez a kép készíti elő a fő témát, amely a „Szabadság” lesz.
Itt is találunk a rapszódia műfajra jellemző nyelvi alakzatokat, pl. felsorolást („a halmok, erdők, völgyek s tér mezők”) és halmozást („önként jövő, szüntelen változó, mindenkor új, mindenha víg s mindig örömmel teljes ünnep”).
Figyeljük meg a mondatok végén levő felkiáltójeleket! (A „szebb életéről” és az „ünnepéről” szavak után is látunk felkiáltójelet.) Ezek a felkiáltójelek a költő feldúlt lelkiállapotát fejezik ki.
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 9. oldalra!
Hozzászólások
Batsányi János: A rab és a madár (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>