Batsányi János: A franciaországi változásokra (elemzés)
Címértelmezés
A vers címéről először is azt lehet mondani, hogy témajelölő. Első ránézésre egyértelmű a mai olvasó számára, hogy Batsányi a francia forradalmat érti franciaországi változásokon. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy miért nem a „forradalom” szót írta bele a címbe.
Elsőre talán úgy sejthetjük, hogy azért, mert a „változások” szó mégiscsak enyhébben hangzik, mint a „forradalom”, és talán a költő félt a cenzúrától, s óvatosságból nem nevezte meg a forradalmat, hanem csak utalt rá.
A valóság azonban az, hogy Batsányi ha akarta volna, akkor se írhatta volna bele a versbe a „forradalom” szót, egyszerűen azért, mert az akkori magyar nyelvben még nem létezett ez a szó! (Majd csak 1815-ben bukkan fel először Kazinczynál, Goethe Egmontjának fordítása közben. de akkor sem a mai jelentésében, hanem csak a kedélyek nyugtalanságát, forrongását jelentve. Mai jelentésében az 1830-as évektől használták.)
De nemcsak a magyar nyelvben volt ez a helyzet, hanem az európai nyelvekben se létezett forradalom jelentésű szó. Természetesen a revolúció szó, a francia révolution kifejezés létezett, sőt, a latinban már több évezred óta létezett a revoluzione kifejezés, csakhogy 1789-ben még nem azt jelentette, amit ma.
Tehát nem volt se a magyarban, se az európai nyelvekben olyan szó, amely radikális társadalmi-politikai változást jelentett volna.
A magyarázat ilyen egyszerű, de arra nem ad választ, hogy vajon miért a „változások” szót használja Batsányi. Ennek tisztázásához meg kell vizsgálnunk, hogy mit jelentett a révolution szó azelőtt, hogy mai jelentését felvette volna.
Elsősorban csillagászati szakkifejezés volt: a központi égitest körüli forgásnak egy periódusát, egy teljes körfordulását, illetve ennek az idejét jelentette. Általános fizikai értelemben jelentette más forgó testnek is egy fordulatát.
Azonkívül jelentette egy időszakasz végét és annak egy másik időszakba való átfordulását is. Beszéltek pl. egy század vagy egy évszak revolúciójáról.
A „revolúció” átvitt értelemben is valamilyen változást, átváltást jelentett: a világ dolgaiban, az események lefolyásában, nézetekben, eszmékben történő hirtelen, gyors változást jelentette. Ráadásul olyan jelentés is tapadt hozzá mellékzöngeként, hogy ez a változás felbolydulással, kellemetlenséggel vagy erőszakos beavatkozással jár.
Tehát a francia révolution szó 1789-ben azt jelentette: „erőszakos fordulat, változás”. Ezt a jelentést írta bele a vers címébe Batsányi.
Már csak az a kérdés maradt, hogy miért többes számban használja a szót. Miért „változások”, miért nem „változás”?
Ennek is inkább nyelvészeti, mint költészeti oka van: a francia nyelvben általában többes számban fejezték ki a világ, a nemzetek, társadalmak életében, történetében bekövetkező hirtelen, gyors, meglepő változást.
Batsányi tudta, hogy a „les révolutions” forma mit jelent, és magától értetődő volt számára, hogy magyarul is többes számban írja le. Úgy gondolta, mások is tudni fogják, mire gondol, és tudták is. Akkoriban ezt mindenki megértette (állásából is azért bocsátották el a költőt, mert túlságosan is értették…).
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 4. oldalra!
Kiket szólított meg a költő az alábbi két sorban?:
„Ti is, kiknek vérét a természet kéri,
Hív jobbágyitoknak felszentelt hóhéri”