Az elemzés vázlata:

• Bevezetés
• A vers szövege (olvassátok végig, lehetőleg kétszer is: először magatokban, lassan, értelmezve, aztán hangosan)
• A vers keletkezésének körülményei
• Címértelmezés
• A vers szerkezete, műfaja, verselése
• A vers értelmezése
• Befejezés

Batsányit az első magyar forradalmi vers költőjeként tartja számon a magyar irodalomtörténet, és ezt a rangot többek között A franciaországi változásokra című művének köszönheti. (Bár vannak, akik vitatják, hogy ez lenne irodalmunk első forradalmi verse, mivel nem buzdítja az olvasót az uralkodó osztály hatalmának megdöntésére. Vannak, akik csak forradalmi hevületű versnek tartják.)

Lényegében a mű az 1789-es francia forradalom magyarországi visszhangja: a költő a forradalom hírére reagált, tehát egy politikai aktualitás volt a vers ihletője, és mondanivalója is politikai jellegű.

A magyarországi viszonyokat tekintve merész vállalkozás volt Batsányi részéről, hogy megírta és megjelentette ezt a verset.

Először is olvassuk el a költeményt!

A franciaországi változásokra

Nemzetek, országok! kik rút kelepcében
Nyögtök a rabságnak kínos kötelében,
S gyászos koporsóba döntő vas-igátok
Nyakatokról eddig le nem rázhatátok;
Ti is, kiknek vérét a természet kéri,
Hív jobbágyitoknak felszentelt hóhéri!
Jertek, s hogy sorsotok előre nézzétek,
Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!

A vers a kassai Magyar Museum 1789-es évfolyamában jelent meg, melynek Kazinczyval együtt Batsányi is szerkesztője volt (1788 és 1792 között szerkesztették együtt a lapot, utána összevesztek – politikai nézetkülönbségük miatt: Batsányi ugyanis a Habsburg-házzal élesen szemben álló nemesi radikális volt, Kazinczy ellenben „jozefinista”, a felvilágosodott abszolutizmus és II. József híve).

A művet a magyar nemesi ellenállás királyellenes szelleme hatja át, megírásának idején a költő ugyanis még nem ismerte fel a francia forradalom társadalmi tartalmát, és csupán zsarnokellenes megmozdulást látott benne.

Ez az oka, hogy itt Batsányi még csak elnyomott népekről és országokról beszél, és a királyokat fenyegeti, de hamarosan tovább fog fejlődni, hiszen A látó című, 1791-es versében már a társadalmi haladás szempontját is figyelembe veszi, és ebből a szempontból is forradalmárnak mutatkozik.

Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 2. oldalra!