A Széllel tündökleni… szerkezete, verselése

Balassi kompozíciós törekvéseiről már a Júlia-kötet megszerkesztése is sokat elárul: van benne számmisztika (a hármas szám kultusza), valamint aranymetszés, amit a költő következetesen alkalmazott.

Bizonyos számtani-mértani arányokra törekedett versei szerkesztésekor is, így a Széllel tündökleni… kezdetű mű szerkezetében is felismerhető a hármasság elve, amely a tavasz-ifjúság-öröm szentháromságában jelenik meg.

A versnek kétféle felosztása lehetséges (az utolsó versszakot, amit kolofonnak is szoktak nevezni, ne tekintsük most a vers szerves részének):

1. megközelíthetjük a verset a költő lelkiállapota, kedélyének hullámzása felől

Ez esetben felismerhető bizonyos arányosság. Az első 3 strófa hangulatára az elragadtatott derű, a rajongás jellemző. Erre némi árnyékot vet a következő 3 versszak borús, fájdalmas atmoszférája.

Ez esetben tehát a vers felépítése az alábbi:

1. rész: tavasz-ifjúság (1-3. versszak)
2. rész: bánat-fájdalom (4-6. versszak)
3. rész: keletkezési körülmények (7. versszak)

Azaz a kompozíció 3+3+1 versszak. Ez a kompozíciós elv azért is valószínű, mert ha valaki nincs borús hangulatban, akkor miért lenne szüksége vigasztalásra, búfelejtésre. Hiszen ez a vers a kókadozó bajtársaknak szolgál vigaszul.

2. megközelíthetjük a verset a tavasz-ifjúság-öröm hármassága felől is

Ez esetben egyfajta fokozás figyelhető meg. A kompozíció első egysége az 1. versszak, második egysége a 2-3. versszak, harmadik egysége pedig a 4-6. versszak. Ezekhez járul amolyan függelékként a 7. versszak.

Az aranymetszés azonban hiányzik a versből, ez az egyik nagy eltérés Marullus és Balassi műve között.

A Széllel tündökleni… írásának idején az a versforma, amit Balassi-strófának nevezünk, még kialakulatlan volt. Így a vers strófaszerkezete a középkori Minnesong hármas tagozódására emlékeztet. Ami egyedivé teszi, az magyaros üteme. (Marullus szapphói versformát használt).

Balassi a széphistóriás énekek 19-es periódusát követi, de nagyon szabadon: az ütemhatár ritkán esik egybe a szóhatárral, és még a sormetszetre sem ügyelt. A rímek nagy része ragrím (amely a legkezdetlegesebb rímfajta), de elvétve akad tiszta rím is (pl. bennünket – tehet).

Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 4. oldalra!