Balassi Bálint: Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor, hogy házasodni szándékozott (elemzés)
A vers műfaja és hangvétele
A Kiben bűne bocsánatáért könyörgett ún. bűnbánó ének, ami nagyon divatos műfaj volt Balassi korában, különösen a protestáns gyülekezetek szerették a bűnbánó énekeket énekelni. Mivel akkor még nem volt hazánkban megfelelő énekkultúra, és a korabeli kották sem voltak egyértelműek, csak lassan honosodott meg a műfaj.
Balassi életműve zsoltárfordításokat is tartalmaz, tehát jól ismerte a kor protestáns énekkultúráját. Az anyanyelven írott vallásos énekköltészetnek voltak már hagyományai a korban, hiszen Bornemissza Péter is gyűjtögette a korabeli protestáns egyházi énekeket és ki is adta őket Énekek három rendbe címmel.
A vallásos témájú költészet kétféle lehetett: vagy Istenhez szólt a közösség nevében, vagy Istenhez szólt egy adott személy nevében (Istenhez való személyes odafordulás egyéni hangon). Dávid király zsoltárai tartoznak az utóbbi típusba, melyek nyomán számos átköltés, ún. zsoltárparafrázis született.
A Kiben bűne bocsánatáért könyörgett nem azzal a céllal készült, hogy az egyházi liturgia részeként a gyülekezetek énekeljék. Ahhoz túlságosan személyes hangvételű a vers és túl egyéni (Balassi saját könyörgése). Nem lett volna alkalmas a közös bűnbánatra, mert ahhoz olyan énekre van szükség, amelynek a szövege általánosabb, bárkinek a szájából elhangozhatna, így a gyülekezet vállalni tudja.
Versünkre ez korántsem igaz, hiszen Balassi Istennel való viszonya meglehetősen sajátos, némelyik strófában alkudozik, perlekedik Istennel (9., 11., 12. versszak), amit más ember nem engedett volna meg magának akkoriban.
Ráadásul Balassi a 2. versszaktól E/1. személy helyett E/3. személyben beszél önmagáról (saját lelkéről), ami miatt úgy tűnik, mintha külső nézőpontból tekintene a saját vétkeire, mintha kívülről látná a bűneit, ahogy Isten is kívülről látja őket. Ez is elég sajátságos.
A vers hangvétele nyugodt és alázatos (bár ebben vannak fokozatok), sőt, ünnepélyes. Hangulatát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy több különféle érzelmet találunk benne, amelyek alapján háromféle lelkiállapotot különíthetünk el, s ezek a lelkiállapotok 3 egységre tagolják a verset:
- lelki válság (1-5. versszak), mely a következő érzelmekben nyilvánul meg: kétely, meghasonlottság, háborgás, önvád, keserűség.
- őszinte bűnbánat (6-10. versszak), melyhez bizakodás is társul, hogy Isten irgalmas lesz, s a költő könyörög is Isten szánalmáért, hiszen bűnös, mert nem tudott ellenállni a kísértéseknek.
- lelki nyugalom (11-15. versszak), mely a bizonyosság érzéséből fakad, hogy Isten megbocsát. A lírai én érveket is hoz, hogy miért kell Istennek megbocsátania, így itt profán, evilági, perlekedő hangvétel jellemző. A vers végére a beszélő lecsillapodik, megnyugszik abban a hitben, hogy Isten irgalmas lesz hozzá.
Címértelmezés, beszédhelyzet és nótamegjelölés
A címet szemügyre véve megfigyelhetünk valamit, ami Balassi más verseire is jellemző: azt, hogy igencsak hosszú címeik vannak. Ennek oka az, hogy ezek a címek témamegjelölő címek, vagyis nem valódi címek, a reneszánsz költők ugyanis nemigen adtak a verseiknek címet. Balassi is csak megszámozta őket és egy mondatban leírta röviden, hogy miről fognak szólni.
A Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor, hogy házasodni szándékozott tipikusan olyan témamegjelölő sor, amiben a költő hosszan és pontosan elmondja, hogy miről olvashatunk a versben és milyen alkalomból írta azt. Akár egy hivatalos irat „tárgy” címszava után álló sor is lehetne. Persze ma már címként használjuk, mert könnyebb a verseket címmel azonosítani, mint sorszámmal.
Tehát a címből, vagy inkább témajelölő sorból megtudjuk, hogy egy gyónásról lesz szó a versben, méghozzá házasságkötés előtti gyónásról.
Megismerjük a vers alapszituációját is, miszerint egy fiatal férfi visszatekint bűnös, kicsapongó ifjúkorára, és megbánva vétkeit bocsánatért könyörgő imádsággal fordul Istenhez.
A vers beszédhelyzete összetett, mivel több megszólított is van a műben. A beszélő először Istent szólítja meg, aztán saját lelkéhez is beszél, ami lényegében önmegszólítás, vagy annak egy fajtája.
A megszólítások alapján a versnek három szereplője is van: Isten, a költő és a költő lelke. A beszélő a költő, aki a másik két szereplőhöz egyenként odafordul, Istenhez könyörgéssel, érveléssel, a lelkéhez felszólítással. Mivel a lelke bujdosik Isten elől, s emiatt nem tud Istennel kapcsolatba lépni, lényegében a költő vállalja fel a közvetítő szerepet saját lelke és Isten között.
Mielőtt a vers szövegére és értelmezésére rátérnénk, még említsük meg a nótajelzést is, ami arra utal, hogy a vers ún. énekvers volt, vagyis egy, a korban ismert nóta dallamára íródott és énekelve adták elő. Balassi versei nagyrészt énekversek, bár pályája vége felé már írt önálló szövegverseket is. A nótajelzés szerint ezt a verset a Bánja az úristen dallamára írta.
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 6. oldalra!
Hozzászólások
Balassi Bálint: Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor, hogy házasodni szándékozott (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>