Balassi Bálint: Egy katonaének (elemzés)
Balassi eddig második személyben beszélt a vitézekhez, innentől harmadik személyre vált, és a vitézekről beszél az olvasónak, akit – főleg érzelmi érvekkel – igyekszik meggyőzni a végvári élet szépségéről. A vers címzettjei a vitézek, közvetett címzettjei azonban az olvasók.
Ellenség hírére vitézeknek szíve
gyakorta ott felbuzdul,
A vitézek örülnek, amikor ellenséggel találkoznak, felpezsdül a vérük a harc kilátására. És amikor éppen nincs ütközet, akkor is edzik magukat, kedvtelésből: ha az ellenség nem jön magától, akkor megkeresik:
Sőt azon kívül is, csak jó kedvébűl is
vitéz próbálni indul,
A „próbálni” itt nagyjából azt jelenti, portyázni. Ebben benne van az a jelentés is, hogy „szerencsét próbál”, de mindenképpen valamilyen katonai vállalkozásról van szó, amelyhez merészség, vitézség kell, és amely kockázatos, veszélyes. Erről a veszélyről a következő sorok is számot adnak:
Holott sebesedik, öl, fog, vitézkedik,
homlokán vér lecsordul.
A „fog” kifejezés itt nem azt jelenti, hogy „valamit megfog”. Jelenthetné azt is, hogy harc közben fogást keres a másikon, de valószínűbb, hogy jelentése legközelebb az „elfog” szóéhoz áll: a harcnak a célját jelentő valamit „fogja” a vitéz, elsősorban zsákmányt szerez, vagy foglyot ejt. Tehát a mondat azt jelenti, hogy a vitéz portyára indul, ahol megsebesül, öl, zsákmányol.
Az ilyen portyázás próbatétel is volt, amelynek során a vitéz felméri az erejét, próbára teszi magát. A „próba” persze lehetett vitézi párbaj is, hiszen a végvári hadviselésben szokás volt és gyakran meg is történt, hogy nem két sereg csapott össze, hanem egy-egy híres hős, aki korábban már sokszor bizonyította bátorságát. Az ilyen hős kihívta az ellenséges tábor valamelyik szintén hírneves katonáját, akivel lovagi párbajban mérte össze erejét.
Mivel hiteles, tárgyias leírásra törekedett, Balassi nem kerülhette el, hogy azokat a dolgokat is bemutassa, amelyek nem szépek, vagy kifejezetten visszataszítóak. Ezért vannak a versben olyan, már-már naturalista képek, mint pl. a „Homlokán vér lecsordul”.
Itt, az 1. pillérközben mozgalmas képek peregnek, ami azért érdekes, mert az életképek általában statikusak, állóképszerűek szoktak lenni. Ez a képsor azonban, illeszkedve a tartalomhoz, csupa dinamika.
Ezt a mozgalmasságot Balassi különféle nyelvi eszközökkel éri el, pl. felsorolással és halmozásokkal, és azzal, hogy sok igét használ (verbális stílus).
Itt az első pillérközben tehát a végvári élet vonzó külsőségei (táj, fegyverek, ruházat, lovak) és kalandos, izgalmas, vonzó vonásai (csetepaték, virtuskodás) jelennek meg, Balassi a vitézek nyalkaságára, hetykeségére teszi a hangsúlyt.
De azzal együtt, hogy ezekben a strófákban a katonáskodás pozitív oldalát mutatja be, azért utal arra is, hogy kockázatos, veszélyes hivatásról van szó.
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 7. oldalra!
Hozzászólások
Balassi Bálint: Egy katonaének (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>