Balassi Bálint: Adj már csendességet (elemzés)
Az Adj már csendességet szerkezete és versformája
A műfaj meghatározásánál már említettem, hogy a himnuszok felépítését követi a vers, és ennek alapján 3 egységre osztható fel: az 1. rész (1-2. strófa) a könyörgés, a 2. rész (3-6. strófa) az érvelés, indoklás, a 3. rész (7-8. strófa) szintén könyörgés.
Mint látható, ebben a felépítésben a szimmetria elve érvényesül (mint tudjuk, a szimmetriára való törekvés tipikusan reneszánsz jellegzetesség).
Az Adj már csendességet 8 versszakból áll. és mivel az első két strófa is könyörgés és az utolsó két strófa is könyörgés, azt lehet mondani, hogy ezek keretbe zárják a verset.
Ez a keretes szerkezet stabilitást, biztonságot érzékeltet, ugyanakkor a versforma vívódást, nyugtalanságot, belső zaklatottságot árul el, a verszene a tartalomhoz igazodva megrendültséget, feszültséget áraszt. Mert milyen is a versforma?
Az Adj már csendességet Balassi-strófában íródott, de egy hármas ütem hiányzik a sorok végéről, tehát egy megrövidített Balassi-strófáról van szó, amelynek sorai azért olyan gyors, pergő ritmusúak, mert a páros rímű hatos sorok közé beillesztett négy szótagos félsor, amelyet a költő külön rímmel emelt ki, minduntalan megtöri a páros rímű hatosok nyugodtabb verszenéjét.
A belső rímeket is figyelembe véve a versszakok 6 sorból állnak, képletük: 6a-6a-4b-6c-6c-4b. Tehát a 3. és a 6. sor félsor, és sormetszet áll utánuk, azaz egy erőteljes szünet következik. A verselés ütemhangsúlyos, és sok a tiszta rím.
Ezt a versformát más versében nem használta fel a költő, ezért is tekinthető az Adj már csendességet egyedülállónak az életművében.
De visszatérve a szerkezet kérdésére, létezik más szerkezeti felosztás is: Németh G. Béla szerint például a vers szerkezetét a könyörgés archetipikus váza, „formulája” szolgáltatta, amely a versbeszéd szerkezetében is szerepet kap.
Eszerint az Adj már csendességet három nagyobb egységre tagolódik. Az első egység az 1-2. strófa, amely egy bevezető lélektani helyzetrajz. A második egység a 3-6. strófa, amely az érvelés, más szóval argumentáció. A harmadik egység a 7-8. strófa, amely a verset lezáró összegzés.
Ezeket az egységeket a könyörgő beszéd lelki logikája különíti el egymástól, amelyről az elemzés során még lesz szó.
A vers tengelyét (amelyen a vers egésze forog) egy felszólító módú igei állítmánysor adja, amelynek könyörgő értelme van: Adj, ódd, őrizd, hadd, ébreszd, gerjeszd, teljesíts, nyisd, add.
Van egy összefogó háló is, amely a versbeszéd minden elemét összetartja és a tengely forgásához igazítja: ezt a hálót a fenti állítmánysornak a nyelvtani velejárói alkotják, mindenekelőtt a tárgy, amely megjelöli a könyörgés tárgyát: csendességet, békességet, szívemet, elmémet, zárját, szárnyát stb.
És a tárgy mellett a határozók is, amelyek a könyörgés teljesítésének méltányos módját, okát, célját hangsúlyozzák: mentségére, vesztségére, igéd szerént, hitem szerént, vétek nélkül, bú s kín nélkül.
Balassi kihagyja azokat a kötőszókat, amelyek, ha benne lennének a versben, akkor feltüntetnék a mondatok rendeltségi viszonyát. Különösen a magyarázó, valamint az ok-és a célhatározói kötőszók (ezért, hiszen, mert, így hát, ennek következtében, eképpen, evégett) elhagyása feltűnő és fontos.
Elhagyásukkal a költő még hangsúlyosabbá teszi őket mint magától értetődőket. Ezek a viszonyítások nincsenek ott a versben, de a szórend, a hangmenet és a tagolás logikája révén félreérthetetlenül oda vannak értve.
Ezek az elhallgatott, de odaértett kötőszók az oksági kapcsolatok szigorú rendszerévé fűzik a verset, de anélkül, hogy alárendelő mondatokkal, értekező-fejtegető modorral terhelnék meg.
Nyelvtanilag és jelentése alapján is az egész vers minden mondata és minden jelentésmozzanata alárendelhető az Adj már felszólító-kérő-könyörgő igei állítmánynak (az elhagyott kötőszók segítségével), ugyanakkor a mondatok mégis mellérendelő kijelentések, felszólítások és kérdések (a kötőszók elhagyása következtében).
A kötőszók elhagyása tehát végeredményben egyfajta spontaneitást, természetes stílust tesz lehetővé.
A névmási részeshatározó (nekem) odaértése pedig tovább fokozza azt az érzést, hogy a könyörgő attitűd érzelmileg és logikailag is helyénvaló és hiteles.
A vers beszélője egyes szám első személyben könyörög Istenhez, de a lírai én a vers első felében csak személyragokban jelenik meg (olyan szavak birtokos személyragjaként, amelyek a költővel kapcsolatosak): elmémet, szüvemet [őrizd], lelkem, szükségem, életem, fejem [segedelmét add megI] stb.
Valójában így sokkal határozottabban kiemelődik a lírai én, mint akkor, ha Balassi első személyű állítmányokat használt volna. Érzékelteti, ahogy spontán kiömlik a költő lelkéből az érzelmi élmény.
Érdekes még megfigyelni a versben levő számszimbolikát: Balassi legtöbb művében a hármas szám kap kiemelkedő szerepet, már csak a versforma miatt is (Balassi-strófa), és az Adj már csendességet szerkezete is hármas felosztású. Ugyanakkor ebben a versben feltűnő a négyes szám szerepe is.
A sorok hossza 16 szótag (a 16 a 4 szorzata), a mű egésze 16 soros, és a szerkezeti egységek is 4 sorosak: 4 sor könyörgés, 2×4 sor érvelés, majd megint 2×4 sor könyörgés. A versszakok száma összesen 8, márpedig a nyolcas szám a boldogságot jelképezi.
De mit jelképezhet a 4-es szám? Szimbolizálja a földi viszonyokat (négy égtáj, négy évszak), de benne van az égi igazság is (Jézus életéről négy evangélium készült, és Jézus keresztje is négyágú). Az is érdekes tény, hogy a Bibliában és az ókori nyelvekben Isten neve négybetűs, így a négyes szám a megfejthetetlenre, a kimondhatatlanra, a megmagyarázhatatlanra is utal.
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 7. oldalra!
Hozzászólások
Balassi Bálint: Adj már csendességet (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>