Az elemzés vázlata:

• Bevezetés
• A vers szövege (olvassátok végig, lehetőleg kétszer is: először magatokban, lassan, értelmezve, aztán hangosan)
• Az Adj már csendességet életrajzi háttere
• Az Adj már csendességet történeti háttere
• A vers beszédhelyzete: a könyörgés
• A vers műfaja, hangvétele, költői eszközei
• Az Adj már csendességet szerkezete és versformája
• A vers értelmezése
• Befejezés

Az Adj már csendességet a 17. század óta a templomi énekek közt is szerepel, hiszen Balassi egyik legszebb istenes verséről van szó, amely a mai ember számára is megrendítő érzéseket ad át.

Emlékeztet rá, hogy az ember milyen esendő, és mennyire szüksége van mások segítségére, támaszára. Az élet nehéz pillanatai rákényszeríthetnek minket, hogy másokhoz forduljunk, és kérjünk vagy könyörögjünk, ahogy Balassi teszi a versben.

A vallásos emberek számára ez könnyebb, az ő életükbe természetes módon illeszkedik bele a könyörgés, amely pedig nem csupán vallásos cselekedet lehet, hanem a mindennapi élet része is. Akkor könyörgünk, amikor kiszolgáltatottnak érezzük magunkat, ahogy az Adj már csendességet beszélője is kiszolgáltatottnak érzi magát Istennel szemben.

Olvassuk most el a verset!

Adj már csendességet…

1

Adj már csendességet, lelki békességet, mennybéli Úr!
Bujdosó elmémet ódd bútúl szívemet, kit sok kín fúr!

2

Sok ideje immár, hogy lelkem szomjan vár mentségére,
Őrizd, ne hadd, ébreszd, haragod ne gerjeszd, vesztségére!

3

Nem kicsiny munkával, fiad halálával váltottál meg,
Kinek érdeméért most is szükségemet teljesíts meg!

4

Irgalmad nagysága, nem vétkem rútsága feljebb való,
Irgalmad végtelen, de bűnöm éktelen s romlást valló.

5

Jóvoltod változást, gazdagságod fogyást ereszthet-é?
Engem, te szolgádot, mint régen sokakot, ébreszthet-é?

6

Nem kell kételkednem, sőt jót reménlenem igéd szerént,
Megadod kedvessen, mit ígérsz kegyessen hitem szerént,

7

Nyisd fel hát karodnak, szentséges markodnak áldott zárját,
Add meg életemnek, nyomorult fejemnek letört szárnyát;

8

Repülvén áldjalak, élvén imádjalak vétek nélkül,
Kit jól gyakorolván, haljak meg nyugodván, bú s kín nélkül!

Mint láthatjuk, Balassi nem tagadja, hogy sok fertelmes bűn terheli a lelkét, de nem sorolja fel ezeket a bűnöket, ahogy a gyónás során szokás. Még annyira sem konkretizálja, mint a Kiben bűne bocsánatáért könyörgett című versében tette.

Ennek a versnek a középpontjában a kételyekkel, bizonytalansággal küzdő költő áll, aki tisztában van saját esendőségével, bűnösségével, és vigaszt, kegyelmet, megváltást remél Istenétől.

Egyfajta lemondást, belenyugvást érezhetünk abból a változásból, hogy míg a házassága előtt írt Kiben bűne bocsánatáért könyörgett című költemény beszélője még teljes bűnbocsánatot kért Istentől, és abban reménykedett, hogy megtisztulva bűneitől új életet kezdhet, addig az Adj már csendességet Balassija már csak lelki nyugalmat kér.

Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 2. oldalra!