Az avantgárd irányzatok az európai irodalomban
A dadaizmus
A háború elől Svájcba menekülő értelmiségiek, fiatal művészek hozták létre 1916-ban Zürichben. Nevet úgy választottak az irányzatnak, hogy felütöttek egy szótárt, és ahol kinyílt, ott véletlenszerűen ráböktek egy szóra.
A dada szóban van valamilyen kedveskedő, anyai jelleg. Több nyelvben is van jelentése, a francia gyermeknyelvben ló, paci, az olasz tájnyelvben kocka és anya. Egy néger törzs nyelvében a szent tehén farka.
A dadaisták kiáltványát Tristan Tzara román származású, Svájcban élő szerző adta ki 1919-ben. Ő volt a legvadabb, a legprovokálóbb, a legmeghökkentőbb.
A dadaizmus általában is a közönség meghökkentésére törekszik, kedveli a botrányt, provokál. Vállaltan az anarchista lázadás irányzata, amely az irodalomban és a képzőművészetben is megjelent.
Dadaista költők voltak André Breton és Paul Éluard, akik később a szürrealizmushoz csatlakoztak.
Dadaista volt Kassák Lajos és a Ma c. folyóirat is egy ideig, de hozzá kell tenni, hogy a dadaizmus Magyarországon nem aratott igazán sikert. Barta Sándor Mese a trombitakezű diákról c. írása a legismertebb magyar dadaista alkotás, amely szerepel a dadaizmus nemzetközi bibliográfiájában.
A dadaizmus mindent elutasít, minden ellen lázad. Minden kulturális hagyományt, értéket, minden meglevő művészi formát le akar rombolni. Ugyanakkor felszabadítja a belső erőket, az önkifejezés eszköze is. Kassák szerint „Ez maga a pokoljárás és önkínzás”.
Úgy gondolták, ha a tárgyakat kiemeljük mindennapi közegükből és szerepükből, akkor műalkotássá válnak. A képzőművészetben véletlenszerűen tettek egymás mellé tárgyakat, vagy készen vett tárgyakat állítottak ki (pl. Marcel Duchamp Kút c. műve egy használati tárgy, egy piszoár, amit ő műtárgyként kiállított).
Az irodalomban minden fajta nyelvi megnyilatkozást a véletlen játékának tekintettek, elvetették a logikát, a szerkezetet, a formát. A játék, a véletlen, a meglepetés szerepe volt hangsúlyos. Ennek szellemében értelmetlen szavakból rakták össze a verseket, véletlenül jött szavakat tettek egymás mellé és megnézték, mi sül ki belőle. Elutasították az esztétikumot.
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 6. oldalra!
Hozzászólások
Az avantgárd irányzatok az európai irodalomban — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>