Az avantgárd irányzatok

Az avantgárd új utakat keresett, a régi értékeket el akarta törölni, ezért keményen szembefordult a 19. századi művészettel. Minden irányzata próbált találni egy alapelvet, amire felépítheti a saját világértelmezési kísérletét.

Két típusa volt az avantgárd irányzatoknak:

1. romboló és izoláló (elemeire bontó), mely erősen érzelmi, indulati töltésű. Ezt a radikális, formabontó irányzatot az „izmusok” képviselik: futurizmus, expresszionizmus, dadaizmus, szürrealizmus.
2. inkább szintetizáló, összeépítő, egységet kereső, építő jellegű, amely erősen intellektuális, gondolati jellegű volt. Ide a kubizmus és a konstruktivizmus.

Az avantgárd irodalmi művekre általánosságban jellemző, hogy a kép szerepe megnő, sokszor egyeduralkodó lesz, és gyakori a belső monológ, valamint az idősíkváltás. A műfaji stílusok keverednek egymással (pl. lírai próza és tárgyias líra) és megjelenik a szabad vers.

A kubizmus

Az elnevezés a latin „cubus” (= kocka) szóból származik; állítólag egy kép láttán Picasso így kiáltott fel: „Mennyi kocka!”

A századelőn kialakult irányzat, melynek kezdetét Picasso 1907-es Avignoni kisasszonyok c. képe jelentette. Rövid ideig tartott, de szinte minden művésznek volt kubista korszaka (Picasso, George Braque, Juan Gris, Bortnyik Sándor, Uitz Béla).

A kubizmus is szétszabdalja a látványt, de nem ábrázol, leképez, nem a hagyományos perspektívával láttat, hanem új szemléletmóddal, több szempontból. Szimultanizmusra törekedett, azaz egyszerre akarta ábrázolni ugyanazt különböző látószögekből.

A képnek rendezett, arányos egyensúlyi helyzetei vannak. Ez már nem valaminek az ábrázolása, hanem a formák (kör, négyszög stb.) önmagukat jelentik.

Az irodalomban a kubizmus hatása Apollinaire és kortársai költészetében mutatkozik meg. Elvetették a szigorú logikát, fellazult a lineáris építkezés. Ennek oka, hogy a szimultanizmus elvét alkalmazták. A megszakítottság és a régi fajta, a „romantikus” formák és eljárások szétrombolása jellemezte az irányzat alkotásait.

Guillaume Apollinaire: A Mirabeau-híd (elemzés)

Apollinaire kubista szimultanista versei közül az egyik érdekes formabontó mű A Mirabeau-híd című műve. A cím egy párizsi hidat nevez meg, amely a Szajna fölött áll. Ezen állva a lírai én két térben és két időben érzi magát. Stabil, konstans helyzetben áll, de a víz, ami elfolyik alatta a mozgás érzetét kelti.

Képversről van szó, ami nem új találmány. A XX. századi avantgárd csak felfedezte magának, de nem ő találta ki: már korábban is létezett, a középkorban, Villon idejében is írtak pl. kereszt alakban verseket. A képvers megihlette a modern költőket, Kassák is, Nagy László is megpróbálkoztak vele.

A vers áramló zenéje fontos hangulatteremtő elem. Könnyed ritmusa van, ugyanakkor érezhető benne valami monoton egyhangúság, amely a hármas rímeknek köszönhető. Ez a monotónia is emlékezetet a híd alatt futó Szajna vizének örökös áramlására.

A költő egy szerelmi kapcsolat megszakadása után írta ezt a verset, és a bánata, a szomorúsága kap hangot benne. Sanzonszerű dalformájú költemény.

Központi motívuma az idő múlása. A vers négyszer visszatérő refrénje az óraütés hangjával az idő múlására emlékeztet. A szerelmi csalódás is az elmúlás érzetét váltja ki, s ez fájdalmat okoz a költőnek. Ebben a rövid emberi életben semmi nem állandó, az élet tele van megpróbáltatással és fájdalommal.

Kettősség érezhető a versben. Van egy állandóan visszatérő, stabil szövegrész, ami alatt folynak az emlékek meg a többi. A híd alatt áramló víz az idő futását, a halál közeledtét, a szerelem elmúlását fejezi ki. Maguk a könnyen futó sorok tipográfiailag is érzékeltetik a víz folyását.

A formabontás gesztusa nemcsak a mű képvers voltában jelenik meg, hanem a költő elhagyja a központozást is, ezért többféleképpen lehet olvasni-értelmezni a verset. Nem kényszerít arra, hogy egyféleképpen értsük. A szöveg lebegőbb lesz, a szavakhoz többféle jelentés társítható.

Ugyanakkor Apollinaire versei írásjelek nélkül is könnyen érthetőek, mivel a mondatok nyelvtani rendjét nem rúgta fel.

Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 3. oldalra!