IX. ének: Miklós eközben Pestre ér, ahol megfékez egy megvadult bikát. Mivel még éjjeli szállást sem kap a mészárosoktól, visszaindul a temetőbe, hogy elkérje az özvegytől fiai fegyverzetét s kiállhasson párviadalra a cseh bajnok ellen. De hiába megy vissza, az özvegyet már nem találja ott.

X. ének: A jó Isten azonban arra vezérli az öreg Bencét, akit Miklós édesanyja küldött fia felkutatására. Megszegik a kenyeret, amit Toldiné maga dagasztott, s nagy ámulatukra egy vasszelencét találnak benne, a vasszelencében pedig száz aranyat. Nagy az öröme Miklósnak, mert a pénzből vehet magának fegyverzetet és megvívhat a cseh vitézzel.

XI. ének: Másnap Miklós megvásárolja a vitézi ruhát, fegyvert s megy a bajvívás színhelyére, ahol a cseh bajnok már nagyban hetvenkedik. Közben megérkezik a király is az udvarával.

A bajvívás előtt a két vitéz kezet fog. A cseh vitéz szét akarja roppantani Miklós kezét, de az megelőzi és szorításával vért sajtol ki a cseh vitéz kezéből.

Miklós legyőzi ellenfelét, aki térden állva könyörög az életéért. Toldi meg is kegyelmez neki, de amikor a cseh orvul megtámadja hátulról, eltűnik szívéből minden irgalom és megöli a csehet. Fejét veszi a két parton álló nép örömrivalgása közben.

XII. ének: Lajos király közben már kimondta, hogy az ismeretlen hősnek fogja adományozni Toldi György gyilkossá lett öccsének vagyonát.

Amikor Miklós felfedi kilétét és kegyelemért könyörög, a király, aki közben már György szolgáitól megtudakolta a történet részleteit, megkegyelmez és még bátyja vagyonát is neki adná, de Miklós azt nem fogadja el. Ő csak annyit szeretne, hogy a király mellett szolgálhasson, aki saját testőrei közé veszi és saját aranyozott kardját csatolja a derekára.

Miklós édesanyja is odaérkezik az öreg Bencével, és Miklós boldogan fut elébe és szorítja keblére. 

A Toldi keletkezése

A Kisfaludy Társaság 1846. február 8-i ülésén a következő pályázatot hirdette meg: „Készíttessék költői beszély versben, melynek hőse valamely a nép ajkán élő történeti személy, például Mátyás király, Toldi Miklós, Kádár vitéz stb. Forma és szellem népies legyen.”

A pályázatra 13 pályamű érkezett, közöttük Tompa Mihály Szuhay Mátyás és Garay János Bosnyák Zsófia című műve. A díjat a bírálók egyhangú szavazata alapján Arany János Toldija nyerte el és a Kisfaludy Társaság 1847. január 23-i ülésén a pályadíjat is felemelte 15 aranyról 20 aranyra.

A Toldi 1847 májusában könyv alakban is megjelent a Kisfaludy Társaság kiadványában, melynek címe Költői pályaművek, melyeket MDCCCXLVII-ben Koszorúzott és Kitüntetett A Kisfaludy Társaság volt. A kiadvány a Toldi, a Szuhay Mátyás és a Bosnyák Zsófia című alkotásokat tartalmazta.

A Toldi mintája és forrása

A Toldi mintája Petőfi János vitéz c. népies elbeszélése volt, a történet fő forrása pedig Ilosvai Selymes Péter Toldija és a Toldi-mondáról szóló szájhagyomány.

A Toldi-monda hőse a nagy erejű Toldi Miklós, aki különböző kalandokon megy keresztül és emlékezetes hőstetteket visz véghez. A monda eredete körül nagy vita fejlődött ki a XIX. században, amely elsősorban akörül forgott, hogy vajon létező történelmi személy volt-e Toldi Miklós.

Toldy Ferenc ősi mítoszi, Herkules-féle alaknak vélte, Kemény Zsigmond ezzel szemben történelmi személynek gondolta, és Arany János is ezen az állásponton volt. E meggyőződésének köszönhető a Toldi-trilógia megalkotása. Később, Arany halála után oklevelek segítségével is sikerült bizonyítani, hogy Toldi György és Toldi Miklós létező személyek voltak, akik Károly Róbert és Nagy Lajos korában éltek.

Szilády Áron, Karácsonyi János, Wertner Mór és mások kutatásai alapján kiderült, hogy Toldi Miklós 1354-ben Pozsony vármegyei alispán és várnagy volt, 1365-ben pedig főtiszt az olaszországi fehér csapatban, ahol rangban rögtön a fővezér, az angol Mortimer után következett. 1383-ban és 1385-ben Szabolcs megyei főispán lett. Tanult ember volt, erről magisteri címe tanúskodik.

A Toldi-mondát nemcsak Arany János dolgozta fel, más irodalmi feldolgozásai is születtek, pl. Kisfaludy Károly: A sastoll, Vörösmarty Mihály: Toldi, az ősz bajnok.

A lap aljára értél, a folytatáshoz kattints a 3. oldalra!