Arany János portréja

Az írás vázlata:

• Bevezetés
• A Toldi tartalma röviden
• A Toldi keletkezése
• A Toldi mintája és forrása
• A Toldi fogadtatása
• A Toldi utóélete

A Toldi Arany János 12 énekből álló elbeszélő költeménye, amely páratlan remeke a magyar elbeszélő költészetnek mind alaki, mind tartalmi tekintetben. Verselésétől (12 szótagú, páros rímű), nyelvétől kezdve cselekményszövéséig, jellemalkotásáig, szerkezetéig, eszmei mondanivalójáig egyaránt kiváló remekmű.

A Toldi tartalma röviden

A 12 éneket egy 2 versszakból álló előhang vezeti be, melyben a költő bemutatja hősét.

I. ének: A bátyja irigysége és féltékenysége miatt paraszti sorban nevelkedett Miklós anyja mellett éldegél Nagyfaluban. Egy nap a falu alatt hadával vonuló nádor történetesen tőle tudakozódik a Budára vezető út felől. Parasztnak szólítja a fiút, aki ezen megbántódik, és felindulásában a roppant vendégoldalt kapja kézbe és azzal mutatja meg a budai utat.

A Toldi erején bámuló sereg távozása után a fiú szívében forr a harag. Kavargó indulatokkal telve indul hazafelé. Különösen bátyjára, Györgyre haragszik, akinek kapzsisága miatt kényszerül paraszti életre. Pedig György tudja, hogy az öccse mennyire vágyik arra, hogy vitéz lehessen.

II. ének: Toldi hazaérve otthon találja Györgyöt, a bátyját, aki azért jött haza, hogy megszedje magát. Láttán Miklós elfelejt minden haragot, hiszen mégis a testvéréről van szó, és ölelésre tárja a karját, de György durván, gúnyos szavakkal eltaszítja és munkára hajtja. Amikor pedig Miklós a jussát meri kérni, arcul csapja öccsét.

Miklós erre neki akar rontani a bátyjának, de édesanyjuk közéjük veti magát,

III. ének: György vitézei, akik az evés-ivás, mulatozás közepette kissé nekivadultak, uruk biztatására dárdával dobálják meg az udvar végében búslakodó Miklós körül levő palánkot. A fiú egy darabig tűri a csúfságot, de amikor egy dárda súrolja a vállát, felkapja a malomkövet, amelyen ült, és Toldi György emberei közé hajítja. A nehéz malomkő az egyik vitézt halálra zúzza.

György jó alkalmat lát ebben a balesetben öccse elveszejtésére, akit gyilkosságért akar felelősségre vonni, így aztán kiadja a parancsot Miklós elfogására.

IV. ének: Miklóst üldözik, ezért elmenekül otthonról és a nádasban bujdosik. Ott akad a nyomára az öreg Bence, akit édesanyja küldött utána étellel, itallal.

Bence szeretné a fiút hazaédesgetni, de hiába. Miklós eltökélte magát, hogy addig nem megy haza, míg a nevén esett foltot valami híres tettel le nem mosta.

V. ének: Éjjel azonban csak hazaindul, hogy elbúcsúzzon édesanyjától. Útközben farkasok támadják meg, de megöli őket, s úgy folytatja útját hazafelé.

VI. ének: Otthon a dárdákkal földre szegezi az alvó vitézek ruháit, a két megölt farkast pedig György ágya szélére fekteti. Ezután bemegy édesanyjához, hogy elbúcsúzzon tőle.

Nagy az öröme Toldinénak, amikor Miklós terveit hallja, de nem beszélgethetnek sokáig, mert a kutyák megérezték a farkasszagot és fölverik a házat. Miklósnak menekülnie kell.

VII. ének: A zivatar elfedi az üldözői elől menekülő Miklóst, aki Buda felé tart. A negyedik nap estéjén Rákos mezejére ér.

A temetőben találkozik egy özvegyasszonnyal, akinek két fiát egy cseh vitéz lovagi tornán megölte Buda várában. Miklós megfogadja, hogy bosszút áll a két magyar vitéz haláláért és tovább indul Pest városába. 

VIII. ének: György hamarabb Budára ér, mint az öccse. Álnok színleléssel bevádolja Miklóst az uralkodó előtt, de Lajos király észreveszi György kapzsiságát és Miklós vagyonát azzal a feltétellel ígéri Györgynek, ha legyőzi a cseh bajnokot.

A lap aljára értél, a folytatáshoz kattints a 2. oldalra!