Arany János portréja

Az írás vázlata:

• Bevezetés
• A mű cselekménye röviden
• A Toldi szerelme keletkezése
• A Toldi szerelme fogadtatása
• A Toldi szerelme forrásai
• A Toldi szerelme értékelése

A Toldi szerelme Arany János 12 énekből álló elbeszélő költeménye, a Toldi-trilógia középső része, mely azonban jóval később készült el az első (Toldi) és a harmadik (Toldi estéje) résznél. Arany Daliás idők címen kezdte írni 1848-ban és 31 év múlva fejezte be.

A mű témája Toldi Miklós és Rozgonyi Piroska szerelmének szomorú története. Toldi a lovagi tornán barátja, Tar Lőrinc öltözetében vívott meg Piroska kezéért, melyet így nem a saját számára nyert el. Ez a hetyke meggondolatlansága mindkettejüket megfosztja a boldogságtól, sőt, Piroska korai hervadását okozza.

Piroska jellemében Arany a magyar női lélek nagyszerű rajzát adja. Magában a romantikus elbeszélésben pedig a magyar lovagkor mozgalmas, színes, ragyogó korát ábrázolja.

A mű cselekménye röviden

I. ének: I. (Nagy) Lajos király szokása szerint álruhában utazgat szerte az országban és betéved az öreg Rozgonyi házába. Megkedveli az öreg nemes urat, s még jobban megkedveli annak leányát, a szépséges Piroskát.

Szeretné, ha a lányt Toldi Miklós venné feleségül, így az öreg Rozgonyi nevében harci játékot hirdet pünkösdre: a legvitézebb lovagé lesz Piroska keze. Piroska, aki szerelmes Toldiba, boldog reménykedéssel várja a pünkösdöt.

II. ének: Toldi hetykeségében meggondolatlanul barátja, Tar Lőrinc ruhájában és címerével áll ki küzdeni, és el is nyeri számára Piroska kezét. De amikor megpillantja a lányt, beleszeret.

Piroska is sejti, hogy Tar Lőrinc öltözetében Toldi harcolt, de sértett önérzete és a női szemérem nem engedik, hogy ezt szóvá tegye.

Közben Lajos király követe visszatér és a cseh király adót követelő, sértő üzenetét hozza.

III. ének: Miklós dőzsölésbe fojtja bánatát, majd hazamegy Nagyfaluba anyjához, aki ott a pajzán Anikóval, Toldi György lányával éldegél. Miklós elpanaszolja anyjának szíve bánatát, az asszony vigasztalja.

Az öreg Bence Miklós mellé ajánlja fegyverhordozónak fiát, az ifjú Bencét. Miklós az ifjú Bencével együtt indul Budára, ahol a királyi tanácskozás folyik, melyen elhatározzák a háborút IV. Károly német császár ellen.

IV. ének: Toldi figyelmét egy időre leköti a háború: Lajos király hírül vette, hogy a császár, aki vendégségbe hívta, álnokul el akarja fogatni. A cselre csellel válaszol. Ravasz módon beveszi Prága várát, így végül a császár békéért könyörög. Lajos békét köt vele és hazafelé indul. A hű Toldinak Szalontát adja királyi adományként.

Miklósnak azonban egyre csak Piroskán jár az esze, s azon töpreng, hogyan tehetné jóvá a hibáját. Szeretne mielőbb otthon lenni, de az álnok ravaszság következtében egy cseh rabló fogságába esik.

V. ének: Rozgonyi Piroskát Lajos király anyja magához hívatja Budára. Piroskának ott is mindig csak Toldi Miklós jár az eszében, de ezt a fájdalmas titkot még apjának sem árulja el.

Miklóst ezalatt a rablólovagokat üldöző Károly császár kiszabadítja. Miklós hálából egy ideig az ő seregében marad és segít a rablólovagok legyőzésében. Mire hazatér, Piroska és Tar Lőrinc esküvőjét már megtartották. Bence szavaiból azt is megtudja, hogy Piroska sokáig várt rá, s ez a tudat még jobban felkavarja a lelkét.

Véletlenül összetalálkozik Tar Lőrinccel, aki meghívja magukhoz vacsorára. Miklós sok vívódás után elmegy hozzájuk vendégségbe, de vacsora közben kellemetlen jelenet zajlik le. Piroska célzást tesz a leányszerző bajvívásra, mire Tar Lőrinc szájon vágja a feleségét. Miklós erre nekiront Tar Lőrincnek, aki rémületében kiugrik az ablakon és elmenekül.

A lap aljára értél, a folytatáshoz kattints a 2. oldalra!