Arany János portréja

Az írás vázlata:

• Bevezetés
• A Buda halála cselekménye
• A Buda halála fogadtatása

A Buda halála Arany János meghatározása szerint „hun rege” 12 énekben, páros rímű tizenkettesekben íródott. A hun nép tragikus pusztulásának kezdeti eseményeit bemutató mű Arany költői tehetségének és a magyar elbeszélő költészetnek egyik legművészibb alkotása.

Buda hun király hadvezéri hatalmát öccsére, Etelére ruházta. Idegenek (a szász Detre) ármánya és a két fejedelemasszony (Gyöngyvér és Ildikó) hiú versengése viszályt szítanak a két testvér között. Ebből rövidesen végzetes ellenségeskedés alakul ki.

A két testvér párbajt vív és Etele elvakult haragjában leszúrja Budát akkor, amikor az már futva menekül előle (merthogy kardját kiütötte a kezéből).

A Buda halála nyelvezetének ódon bája igazodik a mű témájához.

Arany fő forrásai: Priskos rétor, latin nyelvű magyar krónikásaink, Thierry Amadé.

A tervezett nagy mű (a Csaba-trilógia) alapgondolata: a fejdelem (Etele, azaz Attila) bűnéért (a gyilkosságért) egész népének meg kell bűnhődnie. Buda halálával kezdődik el a hunok katasztrófával végződő története.

A Buda halála cselekménye

I. ének: Apjának, Bendegúznak és bátyjának, Rolfnak halála után Buda lett a hunok fejedelme. Buda szelíden kormányozta népét sátorvárosából, mely a Dunya-Tisza síkján, a Zagyva folyó mellett feküdt.

Ide hívja össze népének nagyjait, bölcseit, akik előtt kihirdeti elhatározását, miszerint hatalmát megosztja öccsével, Etelével. „Légy te, öcsém, a kard; én leszek a pálca” – mondta és saját kardját Etele derekára kötötte. 

Az új rendet vér-esküvel, áldozattal és kölcsönös fogadalommal is megpecsételik. Az általános örömben senkinek sem juthatott eszébe, senki „nem látta, hogy a nap véres napok atyja, / Még a maradék is gyászolva siratja”.

II. ének: Másnap szép tavaszi reggelre virradnak a hunok, csak Budát emésztik kétségek, hogy vajon helyesen tette-e, amit tett.

Buda visszás lelkiállapotát kihasználja a berni Detre, akit Bendegúz Cezumornál legyőzött, de mint volt vitéz ellenfelét fejedelmi barátjául udvarába vett, és aki most Buda tanácsadója. Buda aggodalmát Detre félelemmé fokozza és azt a tanácsot adja, hogy Buda ne engedjen beleszólást az öccsének a saját hatáskörébe tartozó döntésekbe.

III. ének: Etele kellemesen tölti az időt Budaszálláson. Rózsafavesszőre rovott levéllel feleségét, Ildikót is odahívja. Buda felesége, Gyöngyvér is sürgeti a meghívást.

Detre nem pihen, megjelenik Etelénél is, és elmondja, hogy hosszú élete során sok mindent látott, tapasztalt, ezért óvni akarja a hadak vezérét, Etelét a fülbesúgóktól, nehogy ezek az alattomos emberek megrontsák a Budával való jó kapcsolatot.

Detre ravaszul szóba hozza Buda gyanakvó természetét és említést tesz arról az irigységről is, ami Etele népszerűségének láttán támadt fel a szívében.

Detre azzal a feltételezéssel is bogarat ültet Etele fülébe, hogy Buda csupán félelemből osztotta meg vele a hatalmát. Ezután magasztalja Etelét, a vezért és azt ajánlja neki, hogy hunyászkodjon meg a bátyja előtt, ha békében akar élni.

Etele átlát a fondorkodó öregen és keményen megfenyíti, de végül Detre könyörgésére kiengesztelődik és megbocsát. A viszálykodás magja azonban már el van hintve a két testvér lelkében.

A lap aljára értél, a folytatáshoz kattints a 2. oldalra!