A klasszicizmus Magyarországon

Más-más mértékben, de a klasszicizmus mindenhol éreztette hatását. Míg az olaszoknál például tisztán jelentkezett – az olasz Vittorio Alfieri gróf (1749-1803) tiszta klasszicista tragédiákat alkotott –, addig Magyarországon tisztán nem volt jelen. Nálunk a klasszicizmus más stílusirányzatokkal (szentimentalizmussal vagy romantikával) elkeveredve jelentkezett a művekben.

A klasszicizmus magyarországi hatása 1780 után nyilvánul meg, elsősorban a „klasszikus triász”, Rájnis József, Baróti Szabó Dávid és Révai Miklós munkássága révén, akik az antik versrendszer formáit követték és ültették át a magyar verselésbe.

1795 után, pontosabban Kazinczy Ferenc börtönből való szabadulása (1801) után fölerősödött hazánkban a klasszicizmus. Mivel Bécs elfojtotta a nyílt és felvilágosult politikai megnyilatkozásokat (felszámolta a köztársaságpárti Martinovics-mozgalmat), közvetlenül nem lehetett elősegíteni a polgárosodást, csak közvetve. Ennek eszközévé váltak az irodalmi törekvések, pl. a nyelvújítási harc.

A polgárosodás vezéralakja és az ízlésbeli klasszicizmus fő képviselője Kazinczy Ferenc lett, aki nyíltan nem képviselhette a felvilágosodás eszméit, ezért a klasszicizmus terjesztésével közvetve próbálta elősegíteni a polgárosodást és a korszerűsödést.

A magyar irodalomban tehát a klasszicista ízlés terjedését Kazinczy Ferenc segítette elő, nemcsak saját munkáival, hanem leveleiben osztogatott tanácsaival és kritikai megjegyzéseivel is.

Esztétikai normáit, művészeti elveit németes klasszicizáló példák nyomán alakította ki. Nagy hatással volt rá Winckelmann, Herder, Klopstock, és Wieland antikvitás-kultusza, de különösen Goethét tekintette példaképének. „Goethében görög lélek lakik – írta. – Az én bálványom mindenben ő.”

Az antik időmértékes verselés meghonosításával természetesen a magyar költészet is gazdagodott, és nemcsak formailag: stílusban is tömörebb lett.

A szerkezet és forma mellett azonban nálunk a klasszicizmus esztétikailag és etikailag is hatott: korszerű eszmékkel és normákkal ötvöződnek az antik eszmények, így a szellemi, ízlésbeli polgárosodást segítik elő.

Kazinczy tehát tudatosan szembefordult a feudális szellemiséggel azáltal, hogy a korban modernnek számító klasszicizmus térhódítását segítette.

Klasszicizmusa azonban nem volt merev és dogmatikus: megfért vele az érzelmes költészet vagy a realisztikus pályaemlékezet is. Tehát egyfajta befogadó jellegű klasszicizmust alakított ki.

A magyar irodalomban a klasszicista stílusra Csokonai, Berzsenyi, Kölcsey, Batsányi, Kazinczy, valamint Vitkovics Mihály, Szemere Pál, Virág Benedek, Baróti Szabó Dávid és Fáy András műveiben láthatunk példát. A magyar klasszicizmus legnagyobb költője Berzsenyi Dániel, aki részben már a romantikát készíti elő.

Volt egy másik fajta polgári irányzat is ekkoriban Magyarországon, méghozzá a Csokonai és Fazekas Mihály által képviselt ízlés, mely szemben állt Kazinczy arisztokratikus polgárosulásával.

Csokonai népies költeményei ellenszenvet ébresztettek Kazinczyban, aki bírálta a provincializmust, a korszerűtlenséget, az elmaradottságot. Ebben igaza is volt, csupán azt nem ismerte fel, hogy Csokonai népiessége nem provincializmus. A népdal iránti műköltői figyelem és a nemzeti hagyományok fontosságának felismeréséig Kazinczy nem jutott el. Ez majd a mesterét túlszárnyaló tanítvány, Kölcsey gondolatai közt jelenik meg.

A klasszicizmus hanyatlása

A klasszicizmus átvészelte a felvilágosodás korszakát, és biztosan tartotta esztétikai pozícióit a 18. század végéig, bár az ekkori szerzők már jó néhányszor epigon módon írták az újabb és újabb eposzokat, tragédiákat, tankölteményeket. A romantika szegült szembe először és sikerrel a klasszicizmus ideáljaival.

A lap aljára értél, a folytatáshoz kattints a 6. oldalra!