A Hét folyóirat története
A Hét egy szépirodalmi hetilap, mely 1890-től 1924-ig működött. Kiss József alapította 1890-ben az ún. modern írói törekvések támogatására. Kiss József halála után Rózsa Miklós, Kázmér Ernő, Boros János és Fehér Árpád szerkesztette.
A lapnak 1889 decemberében mutatványszáma jelent meg. 1894-ig társadalmi, irodalmi és művészeti közlöny volt, 1894-től politikai és irodalmi szemle. A Nyugat megindulásáig, 1908-ig a legjelentősebb irodalmi lap volt (a Nyugat megindulása után népszerűsége, olvasottsága csökkent).
A Hét a századfordulón kialakult új szellemű polgári irodalomnak kívánt központi lapja lenni, s ezzel nagyban hozzájárult a népnemzeti iskola hegemóniájának megtöréséhez. Előkészítette a talajt az új irodalmi törekvéseknek, fórumot teremtett a fiatal tehetségeknek. Számos, később neves magyar író első írását közölte.
Az induláskor munkatársai közé tartozott Jókai Mór és Mikszáth Kálmán is. a lap alaphangját azonban a fiatal nemzedék adta meg.
A Hét arculata a liberális városi polgárság, a nagyvárosi ember életszemléletét, érzésvilágát tükrözte. A szerkesztőség célja volt a nyugati, főleg francia irodalom megismertetése a magyar olvasóközönséggel, ami új színt hozott az irodalmi életbe.
Krónika rovatában új publicisztikai műfajt teremtett. A vezércikkek szürke, száraz stílusa helyett az időszerű politikai, társadalmi problémákat csiszolt, elegáns irodalmi stílusban fejtették ki. A krónikaírók között a korszak legnépszerűbb írói szerepeltek (Ambrus Zoltán, Kozma Andor, Mikszáth Kálmán, Bródy Sándor, Justh Zsigmond, Ignotus Hugó, Kóbor Tamás stb.). Nagy hatású és a közönség kedvelt olvasmánya volt Heltai Jenő vidám verses krónikája.
Az Innen-Onnan rovat megteremtője Kozma Andor, aki a hét valamelyik eseményéről 20-30 soros jegyzetet tett közzé szellemes, eleven, mulattató stílusban.
A Hét vegyes tárcacikkek, emlékezések mellett az Irodalom és Művészet c. rovatban a művészeti, irodalmi, színházi és zenei életről adott számot. Szépirodalmi rovatában a magyar és világirodalom legjelesebb íróinak, költőinek novelláit, verseit közölte. Egy ideig Ady Endre is itt publikálta verseit.
A Hét írói gárdájához tartoztak az alábbi szerzők:
- az 1890-es években: Ábrányi Emil, Alexander Bernát, Ambrus Zoltán, Bródy Sándor, Beöthy László, Bányai Elemér, Bíró Lajos, Czóbel Minka, Gyozsdu Elek, Gárdonyi Géza, Erdős Renée, Kabos Ede, Mikszáth Kálmán, Lyka Károly, Molnár Ferenc, Tolnai Lajos, Tömörkény István, Vértesi Arnold
- Az 1900-as évek elején: Ady Endre, Babits Mihály, Dutka Ákos, Balázs Béla, Bölöni György, Emőd Tamás, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Lukács György, Kaffka Margit, Móricz Zsigmond, Móra Ferenc, Szép Ernő, Vajthó László.
A Hét írói még több szállal kapcsolódtak az előző korszak hagyományaihoz, de már felfigyeltek a társadalmi problémákra, ám ezek ellen nem tudtak olyan harcot indítani, mint később a Nyugat, melynek megindulásával A Hét jelentősége egyre csökkent. Különösen 1910 után, amikor a lap a Nyugat ellen fordult, innentől kezdve egyre több olvasója pártolt át a Nyugathoz.
A Hét 1919. március 27-én beszűntette megjelenését 1919. november 13-áig. A következő év áprilisában újból megjelent, de ettől kezdve csak nagyobb időközökben látott napvilágot. 1921. március 20. és 1921. december 20. között megint szünetelt. Utolsó száma 1924. február 21-én jelent meg.
Drózdy Győző 1925-ben ugyanezzel a címmel társadalmi, irodalmi és közgazdasági hetilapot indított, melynek második és egyben utolsó száma 1925. december 13-án jelent meg.
Hozzászólások
A Hét folyóirat története — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>