Hozzászólások

Vörösmarty Mihály: A merengőhöz (verselemzés) — 3 hozzászólás

  1. (…)
    „Mert lebegésed örök..
    zsarolás, elfogadás,
    hogy ütközésig repült
    élmény minden zuhanás!
    Így borulhatsz keblemre,
    merengésben – elmerült
    fölzaklatott lelkemre!
    (…)
    Hiszen gyönyör és szépség
    váratlan, most hontalan
    ajándékát, általad
    kaptam én határtalan
    élő tűzként, mit jelez
    ha gyújtogatón – gyullad
    forr, mi hozzád kötelez:

    Átadni Fényt, a Létet
    magát, léleksugarát
    mely nélküled űr, s üres
    Planétám.. de csillagát,
    tőled még megválthatom,
    te kegyetlenül – kegyes
    legcsodásabb Hatalom!
    ******************************
    (Befej.részlet,
    Jeyen The,Forradalmar:
    A Legcsodásabb Hatalom
    Manila-Melbourne, 1989,
    copyright ISBN..78,5,3,Gy.2015
    Minden jog fenntartva)

  2. Üdvözlöm!
    Szeretem a költészetet, sokat böngészek, így láttam meg az ön versét, Vörösmarty verset keresve. Csodálatos és megható szerelmi költemény biztos nagyon szerette a hölgyet akihez íródott.Sok időm van már mivel korkedvezményes nyugdíjas lettem és egyedül élek ezért esténként sokat olvasok- mindent ami irodalom. Szívesen olvasnék még Öntől ha nem vagyok tolakodó, esetleg az email-címemre ha küldene.
    Előre is köszönöm!
    Maradok tisztelettel!
    Turcsi Anna turcsianna485@gmail.com

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>