Az elemzés vázlata: Bevezetés A vers szövege (olvassátok végig, lehetőleg kétszer is: először magatokban, lassan, értelmezve, aztán hangosan) A vers keletkezésének életrajzi háttere A vers keletkezésének történelmi háttere A látó szerkezete, műfaja, verselése Címértelmezés A vers értelmezése A látó és … Olvasd tovább →
Az elemzés vázlata: Bevezetés A vers szövege (olvassátok végig, lehetőleg kétszer is: először magatokban, lassan, értelmezve, aztán hangosan) A vers keletkezésének körülményei Címértelmezés A vers szerkezete, műfaja, verselése A vers értelmezése Befejezés Batsányit az első magyar … Olvasd tovább →
Az elemzés vázlata: Bevezetés (Vörösmarty epigrammaköltészete) Címmagyarázat (és a vers születésének körülményei) Az emberiség-motívum Vörösmarty költészetében A vers szövege (olvassátok végig, lehetőleg kétszer is: először magatokban, lassan, értelmezve, aztán hangosan) A vers formai jellemzői, szerkezete, műfaja, költői eszközei A vers … Olvasd tovább →
Azt gondolom, érdemes itt az oldalon beszélnünk egy kicsit a felvilágosodás eszméiről, hiszen a költészetre (s a mi költőinkre is) nagy hatást gyakoroltak, főleg ha a francia szellemi áramlatokat nézzük. Az írás vázlata: ● Bevezetés (a felvilágosodás eszmerendszere) ● Kritikai … Olvasd tovább →
Az elemzés vázlata: ● Bevezetés (a vers születésének körülményei, a költő elhelyezése a korban, pár érdekesség) ● A vers szövege (olvassátok végig, lehetőleg kétszer is: először magatokban, lassan, értelmezve, aztán hangosan) ● Eszmei háttér: francia felvilágosodás (Voltaire és Rousseau tanai) … Olvasd tovább →
Az elemzés vázlata: ● Általános jellemzők (a vers születésének körülményei) ● A vers szövege (olvassuk végig!) ● Eszmei háttér (francia felvilágosodás, Rousseau) ● Címmagyarázat ● Formai-szerkezeti jellemzők (tagolás) ● Műfaj, versforma ● Költői eszközök (sententia, pictura) ● Versindítás (az első … Olvasd tovább →
