Az elemzés vázlata: Bevezetés A vers szövege (olvassátok végig, lehetőleg kétszer is: először magatokban, lassan, értelmezve, aztán hangosan) Az Európa csendes, újra csendes műfaja, szerkezete, verselése Az Európa csendes, újra csendes költői eszközei A vers keletkezésének előzményei A vers értelmezése … Olvasd tovább →
Az elemzés vázlata: Bevezetés A vers szövege (olvassátok végig, lehetőleg kétszer is: először magatokban, lassan, értelmezve, aztán hangosan) A vers keletkezésének történelmi háttere A vers műfaja, hangulata, stílusa, költői eszközei A XIX. század költői szerkezete, verselése Címértelmezés A vers értelmezése … Olvasd tovább →
Az elemzés vázlata: Bevezetés (Vörösmarty epigrammaköltészete) Címmagyarázat (és a vers születésének körülményei) Az emberiség-motívum Vörösmarty költészetében A vers szövege (olvassátok végig, lehetőleg kétszer is: először magatokban, lassan, értelmezve, aztán hangosan) A vers formai jellemzői, szerkezete, műfaja, költői eszközei A vers … Olvasd tovább →
Az elemzés vázlata: Bevezetés A mű keletkezésének körülményei A vers szövege (olvassátok végig, lehetőleg kétszer is: először magatokban, lassan, értelmezve, aztán hangosan) Címértelmezés és a Szózat műfaja, hangvétele, stílusa A Szózat szerkezete A Szózat versformája, verselése, ritmusa A Szózat értelmezése … Olvasd tovább →
Az elemzés vázlata: Bevezetés A mű keletkezésének körülményei A vers szövege (olvassátok végig, lehetőleg kétszer is: először magatokban, lassan, értelmezve, aztán hangosan) A cím értelmezése (miért fontos a vers alcíme?) Történelemszemlélet (a jeremiádok hatása) és istenkép a műben A vers … Olvasd tovább →
Az elemzés vázlata: ● Általános jellemzők (a vers születésének körülményei) ● A vers szövege (olvassuk végig!) ● Eszmei háttér (francia felvilágosodás, Rousseau) ● Címmagyarázat ● Formai-szerkezeti jellemzők (tagolás) ● Műfaj, versforma ● Költői eszközök (sententia, pictura) ● Versindítás (az első … Olvasd tovább →
