Balassi Bálint: Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor, hogy házasodni szándékozott (elemzés)
A vers értelmezése
A vers a vallásos líra egyik darabja, így nem meglepő módon központi témája a bűnbánat. Ezért aztán ágostoni alaphangon nyit a költő: a kezdő sorok a gyónás szövegfordulatait idézik (talán csak annyi különbséggel, hogy a versformához való igazodás némi változtatást tett szükségessé).
Versünk lírai hőse a nyitó strófában fájdalommal és szégyenkezve vallja meg fiatalságának bűneit:
Bocsásd meg, Úristen, ifjúságomnak vétkét,
Sok hitetlenségét, undok fertelmességét,
Töröld el rútságát, minden álnokságát, könnyebbíts lelkem terhét!
Megfigyelhetjük, hogy nem megy bele a részletekbe, csak általánosságban beszél. Az általa bevallott bűnök ugyanis a korban divatos bűnbánó énekek formuláját követik, vagyis általánosak: hitetlenség, fertelmesség, rútság, álnokság. Pontosan nem derül ki, hogy mindez mit takar.
Ennek alapján az a gyanúnk is támadhat, hogy a lírai én talán nem is bírna konkrétan beszámolni a bűneiről, mert nem tud velük szembenézni. Talán számba se tudná őket venni, ha konkrétumokat kéne említenie.
Persze, azt se felejtsük el, hogy Balassi egy olyan generációhoz tartozott, amely az ártatlanság tudatával vétkezett. Ez azt jelenti, hogy az ő szemében a bűn fogalma relatív. Vagyis úgy vétkezett, hogy nem tudta közben, hogy vétkezik.
Itt a versben inkább a bűnös voltát felismerő lélek félelmeit jeleníti meg, mint magát a bűnt. A szélvészben vergődő madár képe például ennek metaforája lehet:
Az én búsult lelkem én nyavalyás testemben
Té-tova bujdosik, mint madár a szélvészben,
Tőled elijedett, tudván, hogy vétkezett, akar esni kétségben.
Balassi lelkében nincs békesség, nyugtalannak érzi magát és elítéli magát bűnös múltja miatt. Bűntudata van és szégyelli magát, bűnei miatt fél Isten haragjától, ezért kerüli Istent, nem mer Isten színe elé kerülni („Tőled elijedett”). Ez a helyzet pszichológiailag teljesen hiteles.
Egyetlen bűne van, amit részletez, méghozzá a 3. versszakban, ez pedig Isten iránti hálátlansága, aki sok jóval megáldotta, és ő bűnökkel fizetette meg a jóságát:
Látja magán való szántalan nagy sok jódat,
Kiért, tudja, téged nem tisztelt, jól tött urat,
Háládatlanságát látván hamis voltát, ugyan szégyenli magát.
Arról vall tehát nekünk, hogy nem sáfárkodott jól az ég kegyelmével, hiszen sok jót tett vele Isten („jól tött urat”= a jótevő Urat, az Urat, aki jót tett), de ő nem becsülte meg magát, előnyös helyzetét nem használta jóra, Istent nem tisztelte, nem adott neki hálát, és nem élt istenfélő életet. Így aztán az ördög csapdájába esett és kisiklott az élete.
Ismerve Balassi életét, hátterét, fel tudjuk sorolni, milyen áldásokat köszönhet Istennek: például előkelő családba született, és tehetséget is kapott, kiváló katona, kiváló költő. Összehasonlítva mondjuk Janus Pannoniusszal, aki tüdőbeteg volt és akár szellemi nagyságát is szívesen odaadta volna egy egészséges testért, Balassi sokkal szerencsésebb, hiszen fizikai erővel és intellektuális képességekkel is rendelkezik. Mindezt Isten jóságának köszönheti, aki megáldotta ezekkel az ajándékokkal.
Sokkal jobb helyzetből indult tehát, mint mások, és mégis sikerült elrontania az életét. Ezzel ő nagyon is tisztában volt, s most bevallja, hogy a sok áldást, amit Istentől kapott, azzal hálálta meg, hogy bűnös életet élt, és emiatt mélyen szégyelli magát. Az, hogy nem élt Istennek tetsző életet, a hálátlanságát bizonyítja, így nem csoda, hogy nem mer Isten szeme elé kerülni.
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 7. oldalra!
Hozzászólások
Balassi Bálint: Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor, hogy házasodni szándékozott (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>